A magyar béreket terhelő adók és járulékok szintje az egyik legmagasabb nem csak az Európai Unióban, de a 34 országot tömörítő OECD-ben is. A legfrissebb, 2014-es adatok szerint a magyar 49 százalékos adóék (a nettó bér és a teljes munkáltatói bérköltség aránya) a negyedik legnagyobb elvonás, amely a 2016-ban bevezetett 15 százalékos szja eredményeképpen is csak 48,3 százalékra csökken. Ha egyetlen OECD-tagország adórendszerében sem állt be változás, Magyarország helyezése akkor is a hatodik legrosszabb.

Szegény, két gyereket nevelő, egyedülálló

Az OECD statisztikája az egyedülálló gyerektelenek mellett, további két családmodellre vonatkozóan közöl adatokat. Az egyik a kétgyermekes, az átlagbér 67 százalékát kereső egyedülállóké, ahol az adóék - a családi pótlékkal is számolva - 26,1 százalékot tesz ki. Ezzel Magyarország még mindig a 14. helyen áll a 34-ből, ráadásul a magasabb aránnyal rendelkező országok többségében egészen mások a jövedelmi szintek, vagyis az átlagnál alacsonyabb bérből is elfogadható szinten meg lehet élni. (Persze, hogy mi számít elfogadhatónak, az szubjektív)

A 2016-os adóváltozások két tekintetben is pozitívan érintették a két gyerekeseket: az szja-csökkenés mellett az adókedvezmény 12 500 forintra nőtt a 10 ezerről. Így a növekmény mintegy 6700 forint havonta. Az adóék ennek köszönhetően mintegy 3 százalékponttal csökken, amely a 18. helyezés elérésére lenne elég, feltéve, hogy a többi OECD-országban nincs változás. A legbőkezűbb országokban egyébként egyszámjegyű, sőt negatív adóék is előfordul, így a magyar 23 százalék még mindig magasnak tekinthető.

Két keresős, kétgyermekes modell

A másik családmodell a kétkeresős, ahol az egyik szülő átlagos, a másik pedig az átlagbér 67 százalékát kitevő bért keres. 2014-ben egy ilyen család esetében az adóék 40,4 százalék volt az OECD szerint, amely a 7. legrosszabb helyre volt elég. A 2016-os szabályok szerint a gyerekek után havi 5 ezer forint, míg az szja-könnyítés miatt több mint 4 ezer forint többlet jelentkezik. Az adóék mintegy 1,7 százalékkal csökkenhetett idén, amellyel a 8. és 9. helyen lévőkkel osztozhatna Magyarország az OECD listáján.

És még ott az áfa

Miután a magyar dolgozók megkapták a magas adókkal terhelt fizetésüket, még találkoznak a 27 százalékos áfával, amely a világ messze legmagasabb forgalmiadó-rátája. Az OECD-ben csak három országban (Dánia, Norvégia, Svédország) van 25 százalékos arány, máshol még ennél is alacsonyabb (2015-ös adat) .

Vásárlóerőt tekintve is a sereghajtók között

A magyar bruttó bérek 2014-ben vásárlóerő-egységben számolva, dollárban a negyedik legalacsonyabb helyen végeztek az OECD rangsorában, így a magasabb adóterhek különösen rosszul érintik a családokat. A családi adókedvezmény, illetve azok 2016-os emelése javított ugyan a magyarok helyzetén, de az OECD-ben, vagy akár az unióban elfoglalt helyezésen csak minimális mértékben.