Még tart a családi adókedvezmény figyelembe vételével számított nettó keresetek száguldása: országos átlagban a 2014-es 3,8 százalékos bővülést még hajszálnyival magasabb, 4 százalékos tempó követte 2015. első három hónapjában. Ezzel az egy főre jutó átlagkereset meghaladta a 163,5 ezer forintot, a múlt évi 162,5 ezer forint után.

Az idei első három hónapban - a 2014-eshez hasonlóan - sem a munkavállalókat terhelő járulékok, sem pedig a személyijövedelemadó (szja)-sávok nem változtak, így a nettó kereset növekedési üteme megegyezett a bruttó keresetével. Az eltartottak száma szerint annyi a rossz hír, hogy a legalább háromgyerekesek egy főre jutó nettója idén csak 3,5 százalékkal lett magasabb, míg a kevesebb gyermekkel vagy anélkül élőké 4 százalékkal nőtt. Mivel az első negyedévben a magyar gazdaságban összességében egy százalékos árcsökkenés volt, a reálkeresetek ennek megfelelően 4,5, illetve öt százalékkal lettek magasabbak. Idén az év egészében már nulla körüli, azt kissé meghaladó fogyasztói infláció várható, így az éves reáljövedelem-mutató várhatóan kisebb értéket mutat az első háromhavi 5 százaléknál.

Idén egy és két eltartott esetén eltartottanként havi 62 500 forint, három és több eltartott esetén pedig 206 250 forint adóalap-kedvezmény érvényesíthető, amit 2014-től a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítás járulék terhére is igénybe lehet venni. (A tavalyi változás indoka az volt, hogy mivel korább hiába preferálta a kedvezményrendszer kiemelten a legalább háromgyermekes családokat, sokan közülük csak a töredékét tudták kihasználni a lehetőséget.)

A családi adókedvezmény figyelembevételével számított nettó kereset a háztartások demográfiai és jövedelmi adatait is felhasználó KSH-féle mikroszimulációs modell eredménye szerint - a legalább három eltartottról gondoskodó keresőknél - 2015 első negyedévében átlagosan 203,7 ezer forint volt, ami 50 ezer forinttal több az eltartott után kedvezményre nem jogosultak esetén számított nettó kereseti átlagnál.

Kereset a családi kedvezménnyel (2015. első negyedév)
Eltartott gyermekSzámított havi nettó kereset (forint/fő)Nettó ker. (év/év, %)Reálkereset (év/év, %)Alkalmazásban állók létszámmegoszlása (%)
Nincs gyermek153 2944,05,048,5
Egy gyermek160 7394,05,125,4
Két gyermek179 9884,05,120,1
Három vagy több gyermek203 6983,54,56,0
Mindösszesen163 5574,05,0100,0
Forrás: KSH

A kétgyerekesek jártak a legkevésbé jól - vagy mégsem?

Az utóbbi három évben a jövedelmi számokban egyre jobban megjelenik a családi adókedvezmények hatása. A 2012-es nagy mínusz után a legnagyobb reálkeresetnövekedést a foglalkoztatottak csaknem felét kitevő gyermektelenek könyvelhették el, mivel a 2012-es 3,6 százalékos mínusz után 3,3 százalékos plusznak örülhettek, majd 2014-ben 3,5 százalék következett. Az egy gyermeket nevelőknél a 2013-as 2,2 százalékot egy évvel később 2,9 százalékos plusz követte.

A legrosszabbul a sokáig a magyar családmodell "alapját" jelentő (ez ma már azonban nem így van, mivel az egygyermekesek aránya magasabb) kétgyermekesek jártak, mivel körükben a 2013-as 1,9 százalékos pluszt a reálkeresetben tavaly 2,9 százalékos emelkedés követte. A három- és többgyermekesek adatait pedig 2014-ben az "bolondította meg", hogy tavaly már nemcsak az szja-ból, hanem a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítás járulék terhére is igénybe lehetett venni a kedvezményt.

Forrás: KSH

A képet árnyalja, hogy a KSH egy másik kiadványában szereplő összesítés alapján a gyerekesek egyértelműen jobban jártak a családi adókedvezmények 2011-es bevezetésével. Eszerint 2011 ás 2014 között nemzetgazdasági szinten összességében 11 százalékkal emelkedtek a családi kedvezmény figyelembevételével számolt reálbérek. E négy évben leginkább a 3 vagy annál több gyermeket nevelőknél nőtt a keresetek vásárlóereje (+37,2 százalék), ugyanakkor a gyermektelenek körében nem érte el a 6 százalékot (5,8 százalék). Az egy gyermekről gondoskodók körében átlag alatti volt a növekedés mértéke (+ 9,3 százalék), a két gyermeket nevelőknél annak csaknem másfélszerese volt (+15,9 százalék).

A családi adókedvezmény hatása jól látszik az egy főre jutó számított nettó keresetek összegén is: a gyermekteleneknél az átlagos összeg 2012-ben még csupán 140,6 ezer forint volt, ez ugrott 2014-ben 152,5 ezerre, majd 2015. első negyedévében 153,3 forint volt. Ez az érték a három vagy több gyermeket nevelőknél a 2012-es 168,8 ezer forint után a múlt év egészében 202 ezerre ugrott, majd idén január-márciusban 203,7 ezer forintot tett ki - derül ki a KSH modellszámításaiból.

Idővel még jobb lesz

2016-tól kezdődően fokozatosan emelkedik majd két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege: jövőre 78 125 forint, 2017-ben 93 750 forint, 2018-ban 109 375 forint, 2019-bn pedig 125 000 forint lesz, így évente gyermekenként 2500 forinttal maradhat több pénz a kétgyermekes családoknál.

Miért nem tökéletes a mikroszimuláció?

A KSH által alkalmazott 2011-től alkalmazott mikroszimulációnak is megvannak a korlátai - derül ki egy 2012. őszi tanulmányból. Eszerint a modell keretében a nettó keresetszámításnál a vizsgált kör nem Magyarország összes magyar háztartása, hanem csak azok a kereső szülők, akik teljes munkaidős foglakoztatási jogviszonnyal rendelkeztek. Ezen kívül az eredmények egy keresőre vonatkoznak, azaz már azok a családok is sokkal rosszabbul járhattak, ahol csak az egyik szülő volt teljes munkaidőben foglalkoztatott, a keresettel nem rendelkezők pedig egyáltalán nem tudtak igénybe venni családi típusú kedvezményeket.

Az eredményeket tovább árnyalja, hogy 2011-ben 40 ezerrel kevesebb alacsony keresettel rendelkező teljes munkaidős közfoglalkoztatott szerepelt a vizsgált körben (részmunkaidőssé változtatták a foglakoztatás jellegét), így az összetételhatás miatt jelentősen emelkedtek az átlagértékek - olvasható a tanulmányban.