Az Országgyűlés Hivatala úgy értelmezi a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert a munkaviszonyuk speciális, valójában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem.

A napilap közlése szerint az Országgyűlés Hivatala március 31-e éjfélig, a törvényben előírt határidőig nem adott tájékoztatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az utóbbi öt évben végkielégítést kapó parlamenti képviselőknek kifizetett, különadóalapot képező összegről.

Vadász Iván adószakértő a Népszabadságnak viszont azt mondta: a képviselőkre igenis vonatkoznia kell a 98 százalékos törvénynek. Az Országgyűlést ugyanis állami forrásból tartják fenn, a képviselők állami adóforintokból kapják a fizetésüket, a képviselői munka pedig egyértelműen munkavégzésre irányuló jogviszony.

A lap azt írta: 2006-ban több mint 110, 2010-ben pedig csaknem 190 képviselő került ki a parlamentből, önszántukból nem indultak újra, vagy a választók akaratából nem jutottak be ismét az Országgyűlésbe. Ők a képviselők javadalmazásáról rendelkező törvény alapján az addigi átlagtiszteletdíjuk hathavi összegét kapták meg végkielégítésként, és az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számított.

A 2010-es ciklus végére a képviselői tiszteletdíjak 500-700 ezer forintra emelkedtek, így a hathavi végkielégítések összege még a legalacsonyabb képviselői fizetéssel számolva is meghaladják a kétmillió forintos határt.