Naszvadi György, az államháztartásért felelős államtitkár elmondta, hogy az államháztartás hiánya tavaly 4,2 százalék lett, ennek oka, hogy az önkormányzatok hiánya magasabb lett a GDP 0,2 százalékával, illetve elmaradtak a vállalati adóbefizetések.

Az idei hiányról szólva Naszvadi kijelentette: volt már arra példa, hogy az első negyedéves hiány meghaladta az éves előirányzatot - de más okok miatt sem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. A költségvetési hiánya 742 milliárd forint, ami magasabb az egész évre tervezet 682 milliárd forintnál - ismertette az államtitkár. Az első két hónapban nagyobb volt hiány, ám márciusban már korrigált a deficit, ugyanis az elmaradt a tavalyitól - fogalmazott Naszvadi.

Az első negyedévben azért lett ilyen magas a deficit, mert a magánpénztárak államostásából tervezett 530 milliárd forintból egy fillér sem folyt be - erre a majd csak a harmadik negyedévben lehet számítani. Időarányosan számolva ezt a bevételt 120 milliárd forinttal kisebb lenne a hiány. Hasonló a helyzet a válságadókkal - hiszen azt csak kétszer fizetik a cégek, ez 160 milliárd forinttal növeli a bevételeket - s még nem számoltunk a bankadóval.

A NGM jelenlegi ismeretei szerint az államháztartásban 200-220 milliárdos veszélyzóna van - elsősorban a bevételeknél és az adósságszolgálati kiadásoknál. A NGM becslése szerint a társasági adó nem teljesül, mert a túl magas 2010-es bázissal számoltak a tervezésnél. Az áfabevételeknél további 50-60 milliárd forintos elmaradásra számít a tárca - így bevételi oldalon 160-180 milliárd forintos elmaradással számolnak. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a minisztériumok kiadásokból az év elején 250 milliárdot zárolt, a Gödöllői Ecofin-ülés után pedig Matolcsy György azt javasolta a kormánynak, hogy a zárolt összeget végleg törölje el. Így a zárolások és a bevételi elmaradások, és a többletkiadások ellentételezik egymást - mondta Naszvadi György.

Kapcsolódó