Tavaly az egy évvel korábbival gyakorlatilag megegyező, 185,5 milliárd forint nettó árbevétel mellett a 2012-eshez szintén hasonló 40,4 milliárdos adózás előtti eredményt ért el az MVM Paksi Atomerűmű Zrt. A változatlan fő számok mellett feltűnő, hogy az egy évvel korábbi mintegy hatszorosára, 5,9 milliárd forintra emelkedett az egyéb ráfordítások között elszámolt támogatások összege. A növekedést a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.-nek (Filmalap, MNF) adott ötmilliárdos támogatás magyarázza. Ezzel végül állami - hiszen állami tulajdonú cégről van szó - pénz került arra a letéti számlára, amely az uniós szabályok szerint közvetlen költségvetési forrásokat nem fogadhat. A letéti számlán a Filmalap gyűjti a cégek által felajánlott filmes támogatásokat, melyek után a vállalkozások társasági adókedvezményt érvényesíthetnek.

Azt azonban - bár kérdéseinkkel megkerestük az érintetteket - nem tudni, hogy miért épp az állami tulajdonú PA-nak kellett tavaly a hazai gyártású filmek finanszírozásába beszállnia, illetve miért épp a Filmalapnál landoltak a támogatásra rendelkezésre álló paksi milliárdok.

Pakson fontos a nemzeti ügy

A zrt.-hez a következő kérdéseket juttattuk el:

  • Miért volt szükség arra, hogy a PA Zrt. 4,976 milliárd forint támogatással segítse a Filmalapot 2013-ban?
  • Ki döntött a támogatás odaítéléséről?
  • Milyen előnyökkel jár a PA Zrt. számára a Filmalapnak nyújtott támogatás, a Filmalap tett-e vállalást (és ha igen, pontosan milyen jellegűt) az ellentételezésre?
  • Mi indokolta a korábbi években megszokott támogatási összeg sokszorosára történt növelését?
  • Miért pont a Filmalap lett az a kiválasztott, ahová a többszörösére emelt támogatási összeg került? Milyen más célok merültek fel?
  • Van-e arra vonatkozó információja a társaságnak, hogy ezt az összeget mire használta fel a Filmalap?

A cég válaszaiból ehhez képest nem derül ki túlzottan sok információ. Úgy fogalmaztak, hogy a társaság "erejéhez mérten támogatja a kulturális értékek megóvására vonatkozó kezdeményezéseket", illetve a társadalmi felelősségvállalási tevékenységük vonatkozó irányelve értelmében támogatják "olyan nemzeti ügyek, kezdeményezések megvalósítását, amelyek egyszerre fejezik ki elkötelezettségünket az ország egészét érintő és egyértelműen pozitív törekvések iránt, s egyben a társaság presztízse szempontjából is pozitív hatásúak". Hozzátették: "az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (TAO tv.) 22. §-a szerinti adókedvezmény igénybevételével, az állami vállalatok számára előírt módon, a társaságcsoport tulajdonosainak döntése alapján nyújtott támogatást a Magyar Nemzeti Filmalap számára".

Találtunk ötmilliárdot, de az nem az

A Filmalap 2013-as eredménykimutatásában az egyéb bevételek soron szerepel ugyan egy közel 5,2 milliárdos összeg a 2012-es kétmilliárd forint után, de ez nem a paksi pénz, hanem - többségében - a megítélt állami támogatásból valójában fel is használt összeg.

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírásai alapján ugyanis a kapott állami támogatások halasztott bevételként kerülnek elhatárolásra, majd vezetik vissza és mutatják ki egyéb bevételként, amikor a bevétellel szemben költségek, ráfordítások merülnek fel - válaszolta a Napi.hu kérdésére az MNF. A legnagyobb tételt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által nyújtott 5,74 milliárd forintos támogatásából jóváírt 3,6 milliárd forint jelenti.

Állami támogatás, de mégsem az

A cégek által befizetett támogatásokat - így az MVM Paksi Atomerőműtől érkezett pénzt is - azon a letéti számlán gyűjti a Filmalap, amely minden Magyarországon gyártott film (nem csak magyar, hanem külföldi megrendelésre készülő, illetve koprodukciós filmre is) 20 százalékos közvetett támogatására költhető. Az alap a központi költségvetésből vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kapott támogatási forrásait kizárólag saját közhasznú működésére és az általa közvetlenül támogatott filmek támogatására költheti, a gazdasági társaságok ilyen célra nem nyújthatnak és a Filmalap nem is gyűjthet támogatást.

Mivel a közvetett támogatás rendszere az Európai Unió által 2008-ban kiadott és 2013-ban megerősített jóváhagyó határozatai alapján kizárólag társasági adófizetők támogatásából finanszírozható, nincs is mód e célra közvetlen költségvetési forrás bevonására - hangsúlyozza az MNF. A letéti számlára - amelyet a Mozgóképről szóló törvény 2012-ben elfogadott módosítása alapján a filmszakmai adókedvezmény forrásának biztosítása érdekében nyitott meg az alap - bármely magyar társasági adóalany nyújthat olyan filmszakmai támogatást, amely után társasági adókedvezményre lesz jogosult (hasonlóan a sport- és a színháztámogatás rendszeréhez).

A letéti számlára érkezett forrásokat teljes egészében Magyarországon gyártott filmalkotások 20 százalékos támogatására fordítják, a Mozgóképről szóló törvényben meghatározott automatizmus szerint. A letéti számlára utalt összegeket tehát a Magyar Nemzeti Filmalap csak kezeli, de azok felhasználásáról nem rendelkezik, a letéti számláról történő kifizetések a filmirodai elszámolást követően, a filmiroda által jóváhagyott mértékben történik - közölte az NFA. A letéti számlára történő befizetések ún. first-in first-out rendszerben kerülnek kiosztásra, az épp folyamatban lévő filmirodai elszámolások szerint.

Titok, hogy ki adott még

A letéti számlára bármely magyarországi társasági adóalany teljesíthet befizetést, akár állami tulajdonú vállalat is. Az elmúlt év folyamán a letéti számlára a Mozgóképről szóló törvény felhatalmazása alapján a Filmalap összesen 9,7 milliárd forint támogatást gyűjthetett, vagyis ennek bő felét állta a Paksi Atomerőmű. (A támogatók listája adótitok, arról a Filmalap nem adhat tájékoztatást.) A letéti számláról el is fogyott a pénz legnagyobb része, a június eleji adatok szerint 741 millió forinton állt az egyenleg és mintegy 56 millió forintnyi kifizetési igény állt sorban.

A Filmalap hangsúlyozza, hogy nem mecenatúráról van szó, hanem társasági adókedvezmény érvényesítése érdekében történő támogatásról, így azon állami tulajdonú cégek, akik a letéti számlára teljesítenek támogatást, ugyanolyan mértékű társasági adókedvezményre voltak jogosultak, mint a magáncégek. Az állami tulajdonú cégek esetben ugyanakkor az adókedvezményből származó jövedelem az állam számára megmarad, így egyáltalán nem irracionális az állami vállalatok nagyobb szerepvállalása e támogatási rendszerben - fogalmaz a Filmalap válasza.