Figyelemre méltó változás következett be a magyarok gondolkodásában az elmúlt három évben - mondta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító vezérigazgató-helyettese, aki a Heti Válasz és a Figyelő Öngondoskodás című konferenciáján a biztosító legfrissebb kutatását ismertette. Az a korábbi kutatásokból is kiderült már, hogy a megkérdezettek tudatában vannak annak, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a megszokott életszínvonaluk fenntartásához, az viszont változásnak tekinthető a 2010-es kutatás szerint, hogy a saját felelősségük tekintetében tudatosabbak lettek és elkezdtek saját megtakarításokat felhalmozni a nyugdíjas éveikre.


A felmérésből emellett az is kiderült, hogy az három évben tendenciáját követve tovább nőtt az állami nyugdíjban nem bízók aránya. A magyarok több mint 80 százaléka nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz. Ezzel párhuzamosan viszont csökkent azoknak az aránya, akik szerint egyedül az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról.


Az egész Európára kiterjedő kutatás szerint a nyugdíjas korban várható bevételi források közül a magyar megkérdezettek csaknem 40 százalék a rendszeres megtakarítással felhalmozott vagyont tekinti ilyennek, 33 százalékuk viszont azt gondolja, hogy elegendő, ha akkor tesznek félre, ha van rá lehetőségük. Az ingatlan befektetést a megkérdezettek csaknem 10 százaléka tartja jó lehetőségnek.


A magyar lakosság nagyobb része úgy látja, hogy a következő 12 hónapban ugyanannyit, vagy még többet is fog tudni nyugdíj céljára félretenni, mint eddig, egyharmaduk azonban nyugdíjcélú megtakarítási ütemének csökkenésére számít - tette hozzá Zolnay.


Nem magyar sajátosság


A kutatás szerint Európa valamennyi államára jellemző, hogy lakosaik aggódnak amiatt, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk az életszínvonaluk fenntartásához, 60 százalékuk úgy látja, hogy életszínvonal csökkenésre kell számítania. Ez az arány Lengyelországban kiemelkedően magas, itt eléri a 70 százalékot. Ennek ellenére a lengyeleknél a legnagyobb azoknak az aránya is, akik elsősorban az állami nyugdíjra számítanak, a franciáknál erre a lakosságnak csak 35 százaléka számít.


Zolnay aggasztónak nevezte, hogy még Európa fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országaiban is a lakosságnak csak kevesebb, mint fele tervezi, hogy magán-megtakarításokból egészítse ki a nyugdíját.


Az Aviva kutatása alapján a franciák 47 százaléka, a spanyolok és a lengyelek 39 százaléka tesz félre rendszeresen, de nyugdíj tervezéssel még mindig csak kevesen foglalkoznak Európa-szerte.


A kutatásból arra is rávilágított, hogy az állami nyugdíj, a megtakarítások és a valós igények közti különbség fedezésére a legkézenfekvőbb megoldásnak a nyugdíjas kori munkavállalást tartják Európa polgárai.


Zolnay ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy ennek realitásával nem igazán foglalkoznak. A magyarországi megkérdezettek ugyanis arra a kérdésre, hogy mivel egészítené ki az államtól kapott nyugdíját, azt válaszolták - szinte magától értetődően - hogy majd dolgozni fognak. Vagyis azt gondolják, hogy szükség lesz rájuk. Ismerve azonban a munkaerőpiaci sajátosságokat, ez meglehetősen illozórikusnak tűnik.


Ez utóbbi véleményt erősítette meg Farkas András, a Brokernet vezérigazgató-helyettese is, aki saját cégének kutatásaira hivatkozva elmondta, hogy 55 év felett már „zombinak" számít az ember a munkaerőpiacon. Ennek feloldását viszont minden eddiginél nagyobb paradigmaváltással lehetne - mutatott rá.