"A klasszikus bér-ár spirál meglétének egyik első tesztje Magyarországon fog zajlani" - véli Zsiday Viktor, a Citadella Alapkezelő portfóliómenedzsere. A befektetési szakember - saját blogján - a jelentős magyarországi béremelkedésből fakadó kockázatokról és annak inflációs hatásairól ír.

Mit hoznak a magasabb fizetések?

Kapcsolódó

Magyarországon az idén a közmunkásokat leszámítva is többen dolgoznak, mint 20 évvel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan a félmillió fővel csökkent a lakosság, sokan pedig külföldön dolgoznak - mindez jelentősen beszűkített a munkaerőpiacot. Már 2014-ben és 2015-ben is látszott, hogy kevés a munkavállaló. "A helyzet egyre durvul, immáron globálisan is az egyik leginkább munkaerőhiányos ország lettünk! A klasszikus (ortodox) közgazdasági elméleteknek teljesen megfelelően ezt némi késéssel követte a bérek megugrása is: míg a korábbi években 4 százalék körüli nominális bérnövekedés volt jellemző, most már inkább 5-6 százalékkal nőnek a bérek a versenyszektorban, és mivel nem látszik a folyamat vége, ezért még jóval komolyabb béremelkedés is lehetséges, a 10 százalékos ütem elérése sem kizárt" - írja Zsiday.

A béremelkedés azonban nem járt együtt a termelékenység javulásával, ennek eredményeként pedig a cégek jövedelmezőségük kárára emelték fizetéseket, lényegében azért, mert nem volt más választásuk. Zsiday szerint azonban ez nem fenntartható helyzet, ezért a cégek kénytelenek lesznek árat emelni. Közgazdasági alapösszefüggésekre utalva a szakember azt mondja, nem tartja valószínűnek, hogy valamiféle új korba léptünk, ahol nem lenne érvényes a szűkülő munkaerőpiac-emelkedő bérek-emelkedő árak folyamat.

Érdekes lesz a következő 6-12 hónap ebből a szempontból: a kérdés, hogy valóban tovább gyorsul-e a nominális bérnövekedés, Zsiday szerint ez fog történni. Hozzáteszi, hogy "értelmes alternatíva híján elkezdődik-e az áremelés, azaz beindul-e az infláció". Úgy látja, "a gazdaságpolitikusokat az elmúlt évek hitelundorából és nyersanyagáreséséből kialakult deflációs sokkok álomba ringatták, és nem veszik észre, hogy nyakukon az infláció". A jegybankárok óvatosak lesznek, mert félnek az újabb összeomlást kockáztatni, de az inflációs fronton az igazi meglepetést éppen az hozhatja, "ha kiderül, hogy a 70-es évek népellensége [az infláció] mégsem halott. Ebből fakadóan Magyarországon lehet a bér-ár spirál meglétének első tesztje".

Mi lát az MNB?

Legutóbbi - júniusban kiadott - inflációs jelentésében a jegybanki szakértők azt írták, hogy a gyorsabb bérnövekedés és dinamikusabb   fogyasztásbővülés illetve a pénzpiaci turbulenciák megvalósulása az alappályánál magasabb inflációs pályát jelent. Ugyanakkor a bérnövekedés és a fogyasztásbővülés az alapforgatókönyvben szereplőnél tempósabb gazdasági növekedést hozhat.

Az inflációs jelentés szerint a historikusan alacsony inflációs várakozások és a mérsékelt importált inflációs környezet miatt az élénkülő bérnövekedés azonban csak visszafogottan emeli az inflációt. Emellett a cégek jövedelmi helyzete szélesebb mozgásteret hagy nekik a béremelésekre.

"A vállalatok az  emelkedő  bérköltségeket részben átháríthatják az áraikba, így a munkapiac feszesebbé válása magasabb inflációval  párosulhat" - utal az infláció jelentés - Zsiday véleményével összhangban - a béremelésből adódó kockázatokra. A magasabb nominális céges fizetések eredményeként - főként az alacsonyabb jövedelműeknél - növelheti a fogyasztási kiadásokat. A jegybankban úgy vélik, hogy az emelkedő fizetések amellett, hogy növelik a fogyasztást az háztartások adósságának leépítésében is szerepet játszanak, ezáltal egészségesebb pénzügyi helyzet alakulhat ki náluk. Az MNB szerint a munkaköltség dinamikája a termelékenység javulása miatt csak mérsékelten gyorsul. Emellett a jegybanki szakértők úgy vélik, hogy az egységnyi bérnövekedés felől jelentkező inflációs hatás jelentősen mérsékeltebbé vált az elmúlt időszakban.