A kormány február elején döntött 250 milliárd forintos zárolásról az idei költségvetésben - pontosabban az így zárolt milliárdokat az újonnan létrejött Stabilitási tartalékba helyezik, hogy így kerülje el a túlzott deficit eljárást a magyar kormány. A 250 milliárdból a szigorú értelemben vett kormányzati körben 187 milliárdot zároltak, a fennmaradó 63 milliárdot a nem kormányzati szerveknek kell megspórolniuk, illetve néhány piacról élő hivatalt költségvetési bevételeik befizetésére köteleztek.

A magán-nyugdíjpénztári pénztárak vagyonából befolyt pénzeknek köszönhetően ugyan az államháztartás idei egyenlege a tervezett 2,9 százalékos hiánnyal szemben a GDP két százalékára rúgó többletet eredményez, ám ennek ellenére szükség van a zárolásra. Ugyanis a zárolások nélkül a strukturális deficitcél nem teljesülne, amit viszont a EU bizottság figyelemmel kísér. A NGM a múlt pénteken jelentette be az államháztartási egyenlegcél módosításával egyidejűleg, hogy a kormány a 250 milliárd forintos zárolást fenntartja.

A nemzetgazdasági miniszternek szerdán kell a kormány elé terjeszteni a zárolásokat, illetve azt a jelentést, amely a hogyanról szól. Mivel a minisztereket a költségvetési év elején érte a kormány döntése, még volt mozgásterük a kiadások csökkentésére - ám mivel a büdzsé önmagában nem a tékozlásra épült, nem voltak könnyű helyzetben, így a régi jó fűnyíró trükköt dobták be.

A Belügyminisztériumnak 34,96 milliárd forintot kell megspórolnia, a tervek szerint ezt személyi kiadások csökkentésével érnék el úgy, hogy a már elhatározott létszámfejlesztéseket nem hajtják végre. A minisztériumi tervek szerint értelemszerűen a közelebbről meg nem nevezett dologi kiadások csökkentése, és nem sürgős fejlesztések elhalasztását jelenti. Így például nem kerül sor az árvizekben megsérült állami intézmények felújítására, illetve informatikai rendszerekkel kapcsolatos kiadásokat is csökkentik. A BM-nél elhatározott zárolás egyébként közel akkora összeg amivel tavalyhoz képest nőtt a fejezet költségvetése - ezzel a 2011-es büdzsé legnagyobb kedvezményezettje (volt) a tárca.

A honvédelmi tárcánál 26,3 milliárd forintot zároltak - ez közelítőleg a tárca éves költségvetésnek tizede: a HM-nél is azt a megoldást választották, mind a BM-ben, vagyis létszámstopot hirdettek, visszavették a cafetéria-keretet és a túlórapénzeket is megspórolják - ám ezzel is mintegy 3,7 milliárdot sikerül megspórolni. A katonai hírszerzés, katonai ügyészég büdzséjének 15 százalékát mérsékelték. Ennél nagyobb mértékben 20 százalékkal csökkenttették a NATO, EU költségvetési hozzájárulást - ám ez is csak 1,7 milliárd forintot tesz ki. A honvédség logisztikai, infrastrukturális kiadásaiból 15,6 milliárd forintot zároltak - ez már közvetlenül érinti a csapatok működését.

A minisztériumokat érintő zárolások (milliárd forint)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium15,77
Miniszterelnökség0,44
Vidékfejlesztési Minisztérium18,74
Honvédelmi Minisztérium26,32
Belügyminisztérium34,96
Nemzetgazdasági Minisztérium5,91
Nemzeti Adó-és Vámhivatal13,25
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium21,11
Külügyminisztérium7,56
Nemzeti Erőforrás Minisztériuma39,2
KSH0,95
Kormányzati kör összesen187,08
Forrás: kormányhatározat

 

A Vidékfejlesztési Minisztériumnál 18,8 milliárdot zárolnak, amit a tárca elsősorban a háttérintézményeken próbál leverni: itt összesen 13,9 milliárdot kell spórolni, elsősorban a működési kiadásokon - ami elbocsátásokkal jár - de beruházásokat is halasztanák. Az agrártárca arra törekedett, hogy a zárolás ne érintse az uniós támogatások kifizetését, így mindössze 2,2 milliárdnyi nemzeti támogatási keretet zároltak.

A költségvetésért felelős nemzetgazdasági tárca is az innen-onnan elv mellett döntött, összesen 5,9 milliárdot fognak idén megspórolni a béreken és a járulékokon.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Index.hu információ szerint 15 milliárd forintot spórolt meg informatikai beszerzéseken - többek közt csökkentették a készenléti szolgálatok által használ EDR-mobilkommunikációs rendszer idei bérleti díját is, amit az Magyar Telekom projektcége üzemeltett. A EDR-rendszer idei bérletére eredetileg 10,8 milliárdot fizettek volna - a csökkentés mértéke nem ismert.

Konvergenciaprogramra is szerdán adnak áldást

Az előzetes tervek szerint a konvergencia jelentést is szerdán tárgyalja a kormány. A programban az ígéretek szerint nagy meglepetések nem várhatóak, hisz az a Széll Kálmán-terv által vázolt strukturális átalakításokra épül. Mint ismert a kormány Széll Kálmán terve, az idei két százalékos GDP arányos államháztartási többlet után jövőre 2,5, 2013-ra 2,2, majd a kormányzati ciklus utolsó évére 1,9 százalékos hiányt ír elő. A kormány célul tűzte ki az államadósság gyors leépítését is, ehhez forrásul szolgál a magánpénztárak államosításával az államhoz került pénzügyi vagyon. A konvergencia programokat nemzeti kormányoknak a hónap közepéig kell Brüsszelnek megküldeniük.