A jövő évi büdzsé tervezetében a kormány 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a kamatkiadásoktól megtisztítva ugyanakkor 2 százalékos többletet mutatna a költségvetés - mondta Matolcsy György a parlament szerdai ülésén a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. A nemzetgazdasági miniszter szerint az államadósság Magyarország legnagyobb terhe, ezt az örökölt 81,5 százalékos szintről sikerült idénre 78 százalékra lehozni, 2013-ban a 76 százalékra történő csökkentés a cél. A jövő évi bíztató, kiszámítható és elérhető számok mögött azok a strukturális átalakulások állnak, amelyeket a Széll Kálmán Tervek alapoznak meg - mondta Matolcsy, aki szerint az emelkedés költségvetése mögött tartós javulás áll az államnál, az önkormányzatoknál és a családoknál.
A tárcavezető szólt arról is, hogy az idei mintegy 1400-1600 milliárd forint után jövőre a tervek szerint mintegy 2000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) mögé - számolt be az MTI. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, azért tudtak megalkotni, egy már Magyarország emelkedését jelző költségvetést, mert az ország polgárai "végrehajtották azt a manapság igen ritka fegyvertényt", hogy nagyon rövid idő alatt egy "nagyon elrontott" költségvetési helyzetet szanáltak, stabilizáltak.
Azért akadnak problémák
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013-as költségvetés hiánycélja tartható, de számos kockázatot tartalmaz a büdzséjavaslat a bevételi és a kiadási oldalon is - jelentette ki Domokos László ÁSZ-elnök, aki hozzátette, hogy a költségvetés szerkezete megfelel a jogszabályokban előírt feltételeknek. A 2013-as költségvetés kiadási főösszege 15 477 milliárd, a bevételi 14 799 milliárd forint, a hiánycél pedig 677,3 milliárd forint, ami tartható, de kockázatos - ismertette.
Domokos László elmondta, hogy számításaik szerint a nyugdíjbiztosítási alap költségvetési ellátása biztosított, teljesíthető, egyedül az inflációkövető nyugdíjemelés jelent kockázatot az infláció esetleges változása miatt. Az egészségbiztosítási alap bevételei az ÁSZ szerint teljesíthetők, de komoly kockázat jelent a gyógyszertámogatás 69 milliárd forintos csökkenése, amellyel kapcsolatban hiányoznak a háttérszámítások, a koncepció, holott alapvetően változtatja meg a támogatás rendszerét, amelynek hatására megváltozhatnak a fogyasztói szokások is.
Az ÁSZ szerint a költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka teljesíthető, de csak részben alátámasztott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, mivel nincs meg a megfelelő jogi-számszaki háttere és a számvevőszék becslése alapján a tervezettnél kevesebb bevétel várható. Domokos László szerint megalapozott a pénzügyi szervezetek különadója, a bányajáradék, az ökoadó, az energiaellátók jövedelemadója, a rehabilitációs hozzájárulás, a különadók, az áfa és a jövedéki adó, csak részben megalapozott a társasági adó, a gépjárműadó, a játékadó, a biztosítási adó, a távközlési adó és a lakossági illetékek, míg a nem megalapozottak között található az ÁSZ szerint a hitelintézeti járadék, a cégautóadó, az eva, a regisztrációs adó, a pénzügyi tranzakciós illeték, az szja és az elektronikus útdíj is.
Az ÁSZ elnöke kiemelte, hogy a személyi jövedelemadó tervezett bevétele 33,9 milliárddal alacsonyabb az idei tervezettnél, de a számvevőszék szerint nem helyesek a kormányzat idei évre vonatkozó számításai, amelyekre a jövő évi számítások is alapulnak. A pénzügyi tranzakciós adó esetében nem készült el a jogszabály, ráadásul a megemelt tervezett bevétel eléri az éves GDP közel 1 százalékát, ami akkora mérték, hogy a gazdasági szereplők magatartását is megváltoztathatja és így hatással lehet a költségvetési célok elérésére is - mutatott rá.
A tranzakciós adó körüli problémákkal egyetértett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke is, aki szerint bár a szervezetnek bár nincs alapvető ellenvetése a jövő évi költségvetés megalapozottságáról, ugyanakkor komoly kockázatokat lát a kabinet makrogazdasági prognózisában, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy reagáljon a gazdasági növekedést hátráltató tényezőkre.
Kovács Árpád külön kiemelte a tranzakciós illetéket, kifogásolva, hogy a kormány úgy épít jelentősen az új teherre, hogy annak konkrét formája egyelőre nem ismert. Kovács Árpád emellett megjegyezte azt is, hogy az ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőink magatartásán is, a költségvetési törvényjavaslat azonban nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal. A KT azt is megfogalmazta jelentésében, hogy minden ismert trend arra mutat, hogy a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél.
Mint monda, noha a kormány és a Költségvetési Tanács között fennmaradt a véleménykülönbség a makrogazdasági prognózisról, fontos fejleménynek tartják a jövő évi költségvetés stabilitása érdekében, hogy a kabinet - a tanács javaslatára - megemelte az Országvédelmi Alapot. Kovács Árpád jelezte ugyanakkor, hogy az úgynevezett szabad tartalékok mértéke még így sem arányos a kockázatokkal, a tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet a költségvetésben egy a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv megvalósulására. A szervezet vezetője szerint ezért a hiánycél tartása a szabad tartalékok kényszerű törlését teszi szükségessé, sőt az sem zárható ki, hogy további "kismértékű hiánycsökkentő lépéseket" is meg kell tenni.
Megízlelni a munka ízét
Matolcsy szavai szerint a 2013-as az emelkedés költségvetése lesz, mivel az utóbbi csaknem két és fél év sikeres költségvetési konszolidációjára épül, s egyúttal több mint 100 ezer új munkahelyet hoz létre. Szólt arról is, hogy 2013 végére közel 200 ezerrel lesz több munkahely Magyarországon, mint a kormányzati ciklus kezdetén. A kormány megtesz mindent azért, hogy az élőmunkateher csökkentésére - a 2,2 százalékos hiánycél tartása mellett - megtalálja a forrásokat - közölte.
A büdzsé segíti a vállalkozásokat új munkahelyek megteremtésében, és abban, hogy megőrizzék a jelenlegi több mint 3,8 millió álláshelyet - hangsúlyozta Matolcsy György. Úgy fogalmazott: "Segít bennünket ez a költségvetés abban, hogy 2 százalék körüli, talán afeletti növekedést hozzon a jövő esztendő".
A foglalkoztatási fordulathoz az is hozzájárul, hogy 300 ezer ember vehet részt a Start közmunkaprogramokban, vagyis a foglalkoztatáspolitikában jelentős a közmunka szerepe. "Vannak olyan hangok, amelyek ezt lebecsülik" - fogalmazott, de kiemelte, hogy az így megkeresett bér még mindig magasabb, mintha szociális ellátást kapnának az emberek. Hozzátette, a közmunkából tovább kell menni, az nem tartós megoldás, de a lényeg, hogy az abban résztvevők "megízlelik a munka ízét".
Gondok lehetnek az önkormányzatoknál
A 2013. évi költségvetés tervezete épít az önkormányzati rendszer megújítására is - mondta a miniszter, rámutatva arra, hogy például a járási rendszer bevezetése, a felsőoktatás és a köznevelési rendszer átalakítása, valamint a szociális ellátások rászorultságot előtérbe helyező rendszere mind hatékonyabbá teszik az önkormányzati igazgatási rendszert.
Az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban az ÁSZ leszögezte: a feladatellátás, a szektor finanszírozása teljesen átalakul; 431,9 milliárd forintnyi támogatás, forrás és ehhez kapcsolódó feladat kerül ki az önkormányzatoktól, miközben a szektorban "már most is komoly pénzügyi feszültségek vannak". Az ÁSZ szerint a források csökkenése magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer működését, ezért "fel kell készülni rendkívüli egyedi esetek kezelésére nagy számban is".
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!