A válság évében a 60 év felettiek száma 2,19 millió fő volt, míg a Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint idén már 2,4 millió ilyen ember lesz Magyarországon, ez 9,5 százalékos emelkedés. Magyarországon az elöregedő társadalom nem azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerben is többen lennének. A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre csökkent, amely 9 százalékos csökkenést jelent - írták a kutatók.

Ennek oka egyrészt a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakítása és a korábbi rokkantnyugdíjasok egy részétől a korábbi ellátás elvétele, másrészt a korhatár előtti nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjasok egy részétől szintén elvették a korábbi ellátást. Ugyanakkor több mint 100 ezer fővel növelte a nyugdíjban részesülők létszámát a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nőkre bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség.

Mi lett a pénzzel?

Amíg 2008-ban még 2891 milliárd forintot költött az állam a nyugdíjellátásra, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2 százalékos növekedés. A GDP-hez viszonyítva pedig már csökkenést jelent: a 2008-as 10,9 százalék után 2014-ben ez az arány 9,6 százalék. Ez a hat évvel ezelőtti arányhoz hasonlítva 380 milliárd forint megszorítást jelent - számolták ki a kutatók.

A képet árnyalja, hogy 2008 óta 27,7 százalékkal nőtt a nyugdíj összege, legalábbis annak aki, már hat évvel ezelőtt is nyugdíjas volt. A nyugdíjak egy főre vetített nominális értéke azonban ennél jobban nőtt: 2008 áprilisában még 74 568 forint volt az átlagosan folyósított összeg, 2014 áprilisában ez 103 527 forint. Azaz 39 százalékkal kap többet átlagosan az, aki benne van a rendszerben, mint az aki 6 évvel ezelőtt kapott ellátást.

Ez a mérték elsőre jól hangzik, ám a statisztika azért lett jobb, mert az átalakítások miatt sokan kiestek az állami nyugdíjrendszerből a támogatotti körből azok közül, akik amúgy is kis összeget kaptak. Ezek pedig leginkább a megváltozott munkaképességűek közül kerülnek ki.

Jól kezeltük a válságot?

Az Eurostat adatai szerint versenytársaink eltérően reagáltak a válság miatt kialakult helyzetre a nyugdíjrendszer szempontjából. A visegrádi országokkal, Szlovéniával, Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával és a Balti-államokkal összehasonlítva Magyarországot az látszik, 2011-ig Litvánia után itt nőttek legkevésbé a nyugdíjrendszerre fordított kiadások.

Nyugdíjkiadások változása 2008-2011 között
OrszágVáltozás (százalék)
Bulgária35,3
Románia30,6
Lettország27,2
Szlovákia19,6
Lengyelország19,3
Csehország17,7
Szlovénia15,0
Észtország13,3
Horvátország6,8
Magyarország4,5
Litvánia-1,1
Forrás: Eurostat alapján Policy Agenda

A következő évek adatai még rosszabbak lehetnek - véli a Policy Agenda.

A válságot követően a magyar kormányok jelentős megszorításokba kezdtek a nyugdíjrendszerben. Ennek első lépése a Bajnai-kormány idején kényszerhelyzetben megszüntetett 13. havi nyugdíj volt, amelyet azután az Orbán-kormány alatti nyugdíjrendszerből kiszorítás politikája követett. A majdnem 300 ezer fővel kevesebb ellátott tette lehetővé, hogy azok, akik benne maradtak a rendszerben néha az inflációnál is nagyobb emelést kapjanak. Ez azonban nem fedi el azt a tényt, hogy sokan kerültek képletesen az útszélére és róluk szándékosan megfeledkezett a kormány. Ez a politika álságos, mivel keményen megszorításokra épít, miközben csak azok eredményeit mutatja fel, akik a reform "túlélői" - fogalmaztak a kutatók.