Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A rendszerváltást követő privatizáció porig rombolta a magyarországi hadiipart, s jelenleg csupán egy jelentős ilyen cég működik az országban - az is külföldi tulajdonban. A kormány - ahogy azt Varga Mihály gazdasági miniszter a hét elején bejelentette - mégis húzóágazatnak szánja a hadiszerkezetek és -anyagok gyártását, ebben jelentős piaci potenciált is látnak.

Csakhogy a valóságban a valamikori "dicsőségnek" mára csak a "derengése" látszik. Míg a nyolcvanas években még évi több százezer AKG és AKM gépkarabély - közkeletű nevén Kalasnyikov géppisztoly -  hagyta el a magyar hadiüzemeket, addig az elmúlt két évtizedben alig pár ezer darabot készítettek a világszerte kelendő fegyverekből.

A magyar fegyvergyártás egykor csúcsra járt: a szovjet liszensz alapján gyártott géppisztolyokat három műszakban, rabok segítségével állították elő és szállították a világ tucatnyi országába. Ezeket a FÉG Fegyver és Gázkészülék Gyárban termelték, ám ez a gyártókapacitás is leépült mára. Az egykori FÉG tucatnyi kisvállalkozásra bomlott, az egyedüli nagyvállalatként az ócsai fűtőkészüléket előállító gyár maradt életben. A FÉG-et néhány évvel ezelőtt a MPF Csoport vásárolta meg, amely jelenleg is gyárt a NATO-tagoknak különböző termékeket.

Működik viszont egy lőszergyár - igaz, ez külföldi tulajdonban van már. A Mátravidéki Fémművek évtizedeken át készített, főleg kis kaliberű pisztolyhoz való lőszert. A gyárat egy svájci-német cég, a RUAG vásárolta meg, a RUAG Ammotec Magyarországi Zrt. hazánk egyetlen kiskaliberű lőszereket gyártó vállalataként ma már a siroki ipari parkban működik.

Az egykori balatonfűzfői üzemben egymilliárdos állami pénzzel kívánják újra indítani a gyártást. A nagy sajtónyilvánosságot és a helyiek felháborodását kiváltó gyártóművet egy magyar magáncég kívánja életre kelteni. Szintén állami segítséggel lehetne életre kelteni a nehéz tehergépjárművek gyártását, amire a Rába Nyrt. alkalmas. Mivel a cég többségi állami tulajdonban van, egy döntéssel át lehetne állítani katonai szállítójárművek előállítására.

A magyar hadiipar legsikeresebb terméke talán egy rádiófelderítő zavaró rendszer volt. A Videoton - az egykori Vadásztölténygyár és a MechLabor - által gyártott és a Táki (Távközlési Kutató Intézet) által fejlesztett komplett rendszert az egész világon értékesítették. Szíriától, Irakon át Indiáig "sorban álltak" a vevők, ám érdekes módon ebből az egykori szocialista tábor országaiba nem szállítottak. A legendák szerint a 6. amerikai flotta rádióadásait is eredményesen zavarták a magyar gyártmányú berendezéssel az iraki-iráni háború idején. Egy visszaemlékező szerint az ezredforduló táján, az első Orbán-kormány idején történt egy kísérlet az egykori sikertermék "újjáélesztésére". Az akkori líbiai kormányzat, vagyis lényegében Kadhafi elnök a magyar kormánnyal az 1981-ben megkötött keretszerződésre hivatkozva kérte a szállítások felújítását - ám hiába. A szakértők és fejlesztők ugyanis már nyugdíjban voltak, az egykori gyárak helyén pedig már csak romok voltak. (A modulrendszerben fejleszthető és Rába teherautókra szerelt rádiórendszereket  a Videoton és az egykori honvédelmi tárca  egyik főcsoportfőnöksége állította össze.)

Az egykori - részben - hadiüzemek közül jelentős fejlesztőgárdát birtokolt a Gamma Művek is, de a privatizáció során ez is feloszlott. Néhányan közülük megpróbálkoztak  speciális felszereltségű járművek - terepjáró, mentő - kifejlesztésével, de ez a próbálkozás is a mintadarabok szintjén megrekedt.

Az is csak legenda, hogy hazánk fegyvergyártó nagyhatalom lett volna egykor a szocialista táboron belül: az egykori Csehszlovákia hadiipara például 5-7-szer nagyobb volt a magyarnál, és gyakorló harci repülőgépektől harckocsikig szinte mindent gyártott, de még Bulgária is lekörözte a magyarokat.

A mostani "revitalizálásnak" két komoly akadálya látszik: a fejlesztések jelentős tőkeigénye és a szakértők hiánya. A tőke hiánya a fent nevezett cégekből egyedül az MPF Csoportnak nem jelentene problémát, s talán még a hozzáértő szakemberek hiányát is meg lehetne oldani. A cég megkerestük kérdéseinkkel, de nem kívántak nyilatkozni.