A feltörekvő országok magánszektorának - cégeinek és magánszemélyeinek - adóssága brutálisan, a GDP-jük 33 százalékával nőtt a 2008-2009-es pénzügyi válság kitörése óta - derült ki a JP Morgan tanulmányából, amelyet a Financial Times idézett. Az amerikai bank szakértői azért hívják fel a figyelmet erre a jelenségre, mert a Fed hamarosan emelheti alapkamatát, ami csökkenteni fogja a világgazdaságot elárasztó pénzfelesleget, s ezzel megnehezítheti a törlesztést.

A JP Morgan elemzése szerint a feltörekvő országokban a GDP 73 százalékáról 106 százalékára ugrott a magánadóssága aránya 2007 és 2014 között. Ezzel gyakorlatilag ara a szintre került, ahol a fejlett országok ilyen típusú eladósodása áll. Az utóbbi országcsoportban ugyanakkor a válság után esett a vállalatok és a magánszemélyek tartozásállománya.

A válság jele

Az IMF egyik korábbi kutatásában megállapította, hogy ha egy országban az adósság aránya a GDP-hez viszonyítva egy év alatt öt százalékponttal nő, akkor jelentősen megugrik egy pénzügyi válság kockázata - emlékeztet Joseph Lupton, a JP Morgan vezető közgazdásza. A bank elemzésében górcső alá került feltörekvő országok majdnem felében ehhez közelítő éves növekedést mértek a vizsgált időszakban.

Ráadásul nem minden lehetséges hitelformát vettek figyelemben. Az országon belüli és a határokon átnyúló bankhitelekkel, a nem pénzügyi vállalatok értékpapírjaival és a magánszektor nem banki kölcsöneivel számoltak, de az úgynevezett árnyékbankrendszer hiteleivel nem. Idetartoznak például Kínában az önkormányzati kézben lévő hitelintézetek, amelyek tevékenységéről nem állnak rendelkezésre megbízható statisztikai adatok.

A JP Morgan szakértői szerint a láthatatlan kölcsönök tíz százalékkal dobhatják meg a hivatalos eladósodási adatot. Ez tovább erősíti azt a lehetőséget, hogy egyes feltörekvő országokban pénzügyi válsághoz vezetnek a túlzott magántartozások.

Taposni fogják a féket

Számos feltörekvő országban a bankok máris elkezdték szigorítani a hitelkihelyezést, mivel érzékelik a felduzzadt adósságállományt - mondja Lupton. Szerinte a túlzott eladósodás akkor is fékezni fogja a feltörekvő gazdaságok bővülését, ha ez a szigorítás nem válik általánossá. Emlékeztet rá, hogy a fejlett országok növekedését érezhetően visszafogta a magánadósságok leépítése, ami csökkentette az elkölthető, illetve a beruházásra fordítható forrásokat. Ez várható a feltörekvő országokban is.

A szakember szerint már a világgazdaság langyos növekedésének is ez lehet a hátterében, miután a feltörekvő országok adják a világ GDP-jének 40 százalékát. Ez kétszerese az 1997-1998-as ázsiai valutaválság idején elért aránynak, pedig az a krízis is megrázta a világot.

Ázsia az élen

A magánadósságok Ázsiában szálltak el a leginkább. Kínában elérik a GDP 147 százalékát, Dél-Koreában a 167 százalékát, Thaiföldön a 134 százalékát, Malajziában a 170 százalékát. A csúcsot Hongkong tartja 293,2 százalékos aránnyal, a második Szingapúr áll 178,9 százalékkal.

Az növekedésben is az ázsiai feltörekvő országok állnak az élen. Kínába 2007 óta 42,7 százalékponttal ugrott meg a magánadósság, és összege - 14,97 ezer milliárd dollár - messze a legnagyobb ebben az országcsoportban. Több mint fele a teljes 26,38 ezer milliárd dolláros hitelállománynak, amelyet a vizsgált 20 feltörekvő ország esetén a JP Morgan összeszámolt. A második helyen Dél-Korea áll 2,3 ezer milliárd dollárral, majd Brazília 1,6 milliárddal. Törökország, Thaiföld és Brazília emellett 30-30 százalékos növekedéssel "büszkélkedhet".

Mindössze három olyan ország akadt az amerikai bank vizsgálatában, amely esetén csökkent a magánadósság: Argentína, Dél-Afrika és Magyarország. A közel másfél évtizede csődben lévő latin-amerikai országnál a legalacsonyabb - 15,4 százalék - a magánadósságok aránya a GDP-hez viszonyítva.

Devizahitel

Szerencsés körülménynek tartják a JP Morgan elemzői, hogy a tartozásokon belül átlagosan mindössze nyolc százalék a devizahitelek aránya. Ez csökkenti azt a veszélyt, hogy a feltörekvő valuták gyengülése plusz törlesztési terhet rakjon az adósok nyakába. Kínában a legalacsonyabb, két százalék ez az arány. A skála túlsó végén Mexikó szerepel 47 százalékkal, majd Szingapúr következik 40, Törökország 27 és Brazília 20 százalékkal.

Magyarország esetén a 2014-es adatok, azaz a deviza-jelzáloghitelek forintosítása előtt 43 százalékkal számoltak a JP Morgan szakértői, így ez az arány ma már bizonyára kisebb. Emellett a devizaadósságok közé tartoznak a külföldi tulajdonú leányvállalatok tartozásai is, amelyek a nagy hazai autógyártók miatt megdobhatják a magyar arányt, miközben nem jelentenek veszélyt, hiszen a cégek bevételei is külföldi devizában keletkeznek.