Az Európai Unió billeg, és Geert Wilders, a holland Szabadság Párt vezetője el akarja lökni az egyik irányba. Az 52 éves politikus, akinek pártja vezeti a közvélemény-kutatásokat, azt ígéri, hogy ha a jövő év márciusában esedékes parlamenti választásokon hatalomra kerül, akkor kilépteti Hollandiát a 28 tagú államközösségből - írja a Bloomberg.

Az EU lebomlóban van, és ezt a folyamatot segíteni kell - jelentette ki a héten adott interjújában, hozzátéve: arra biztatja a brit szavazókat, hogy a leghamarabb júniusban esedékes referendumon voksoljanak Nagy-Britannia függetlensége mellett. Szerinte a Brexit precedenst teremtene, amelyet más uniós tagországok könnyen követhetnének.

Svájc 2.0

Országunk nem hozhat szuverén döntéseket, a saját bevándorlási politikánkat sem határozhatjuk meg, sőt a határainkat sem zárhatjuk le, ha úgy látnánk jónak - fogalmazott. Azt szeretném, ha Hollandia olyan lenne, mint Svájc: Európa közepén maradna, de nem lenne tagja az Európai Uniónak.

Wilders 2004-ben szakított az ország egyik nagy pártjával, a Liberálisokkal, létrehozva saját iszlámellenes platformját. Támogatottsága egyenes arányban nőtt azzal, ahogy tavaly több mint egymillió bevándorló érkezett Szíriából és más országokból Európába.

Ki, kivel?

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Szabadságpárt több helyre számíthatna a hágai parlamentben, mint amennyit a Liberálisok kaptak legutóbb. A növekedés feltűnő. Míg 2012-ben 15 mandátumot szereztek, most 41 jutna nekik a 150 fős törvényhozásban. A második helyért a liberális párt versenyez a Kereszténydemokrata Párttal.

A Liberálisok vegyes jelzéseket küldenek arról, hogy hajlandóak lennének-e együtt kormányozni az euroszkeptikusokkal, míg a kereszténydemokraták kizárják ezt a lehetőséget. Wilders elfogadná partnernek volt pártját, azonban csak akkor, ha annak élén nem Mark Rutte miniszterelnök állna. A kormányfő csak akkor állna szóba vele, ha visszavonná egyik korábbi menekültellenes kijelentését, amire nem hajlandó.

Hazaküldené őket

A Szabadságpárt vezetője Hollandia eladásával vádolja kollégáját. Őt okolja azért, hogy a hollandoknak megszorításokat kellett elviselniük, a nyugdíjak csökkentek, az adók nőttek, miközben az ország pénzét a görög mentőcsomagokra és a bevándorlókkal kapcsolatos kiadásokra fordították. Hollandia tavaly 59 ezer menekültet fogadott, ami 1,2 milliárd eurójába került az adófizetőknek.

Wilders - akit a rendőrség állandóan védelem alatt tart - úgy véli, hogy az országába érkező szíriaiak nem biztonságos otthont keresnek Hollandiában, hiszen számos békés országot kereszteztek útjuk alatt. Szerinte az Öböl menti országoknak kellene több bevándorlót fogadniuk és a katonaképes szír férfiakat vissza kellene küldeni hazájukba harcolni a polgárháborúba.

Ez nem az európaiak dolga - utal arra, hogy az Iszlám Állam elleni légi hadműveletben holland harci gépek is részt vesznek. Európa nem tudja kezelni ezt a problémát - szögezi le, nem titkolva, hogy az év végi kölni erőszakoskodásban ennek bizonyítékát látja.

Nem lesz könnyű

Nem segíti Wilders nagyra törő terveinek megvalósítását az a körülmény, hogy a holland pártszerkezet elképesztően szétaprózott. A legutóbbi választásokon 11 párt jutott be a parlamentbe, ami rendkívüli módon megnehezíti a stabil kormánytöbbség kialakítását és ingataggá teszi a kormányt. Emiatt az elmúlt tíz évben négyszer kellett előrehozott választásokat kiírni.

Kétségeket ébreszt a siker iránt az is, hogy a két választás között készült felmérések korábban is a Szabadságpárt nagy népszerűségét jelezték, amit azonban nem tudtak szavazatokra váltani. Wilders, talán erre gondolva, azt mondta, hogy a legjobb lenne, ha a pártjának erősödése nyomán rá lehetne szorítani a kormányt egy euroszkeptikus irányváltásra.