A több mint 860 milliárd forintos forrásról elmondható: a járvány okozta válság kezeléséhez szükség van a megfelelő költségvetési ösztönzőkre - áll a tárca közleményében.

A Pénzügyminisztérium továbbra is azzal számol, hogy a járvány következményeként a bruttó hazai termék 6,4 százalékkal csökken az idei év egészében, míg a hiány a GDP 9 százaléka körül alakul, ugyanakkor a következő években is cél marad a költségvetési hiány és az adósság csökkentése.

Kapcsolódó

A most nyilvánosságra hozott összesen 861,8 milliárd forintos költségvetési támogatásnak számos eleme olyan, amely egy-egy fejlesztés vagy beruházás jövő évi előfinanszírozását jelenti. A helyi önkormányzatok és a megyei jogú városok mintegy 28,6 milliárd forintos plusz forrással számolhatnak. A közúthálózat korszerűsítése mellett számos helyen újulhatnak meg bölcsődék, óvodák és iskolák. A kórházak adósságfinanszírozására 44,5 milliárd forintot költ a kormány. Több felsőoktatási intézmény terhei csökkennek a PPP konstrukciók kiváltásával.

A gazdaságvédelmet szolgáló források közül kiemelkedik a Nemzeti Oltóanyaggyár megvalósításának előkészítése, illetve a szálláshely-szolgáltatók meghiúsuló foglalásaiból eredő bevételkiesés részleges megtérítésére szánt 4 milliárd forint.

Fontos része a most elfogadott juttatásoknak az egészségügyi, kulturális valamint oktatási célú programok finanszírozása. Így jut pénz többek között mentőállomás létesítésére, a fővárosi kórházak fertőtlenítési célú felújításával kapcsolatos beruházásokra, a Budapest Diákváros-fejlesztés elindítására is. Az örökségvédelem és a nemzeti emlékezetpolitika megerősítésére szánt összegekből megkezdődhet például a fertődi Esterházy-, illetve a hédervári kastély felújítása. Hasonlóan kiemelt cél az egyházi beruházások, a tehetséggondozó programok megsegítése, valamint a Kárpát-medencei fejlesztések támogatása, így például a kolozsvári Szent Mihály templom, valamint a szamosújvári ferences kolostor rekonstrukciója és a zentai kis zsinagóga épületének felújítása.