Amikor kifutnak a koronavírus okozta gazdasági visszaesések nyomán adott nagyobb állami ösztönzőcsomagok, a fejlett gazdaságoknak komoly következményekkel kell számolniuk. A feltörekvő országok viszont még viszonylag jól is kijöhetnek ebből a visszaesésből - írja a Financial Times-ban megjelent összefoglaló elemzésben Ruchir Sharma, a Morgan Stanley Investment Management vezető globális stratégája.
Ennek oka a járvány miatti visszaesés eltérő kezelése, a fejlett országok ugyanis egymásra licitáltak abban, ki, mekkora összegeket tud a gazdaságvédelemre elkölteni, a feltörekvő országok viszont források híján inkább a reformokra koncentráltak. Ez viszont komolyan hasznukra válhat - írja a szakértő.
Kapcsolódó
A 2008-as pénzügyi válság során a nagyobb feltörekvő országok is a fejlett országokéhoz hasonló nagyságrendű állami programokkal rukkoltak elő, legalábbis gazdaságuk méretéhez viszonyítva. Ezt többségük megtehette, mivel az akkori válságot megelőző években nagy volt a gazdasági növekedés és sokan közülük ehhez megfelelő tartalékokkal rendelkeztek. Azonban az akkori nagy költekezés csak átmeneti fellendülést hozott, s amikor lassult a növekedés, máris felszínre kerültek ezen országok adósságproblémái - írja a szakértő.
Amikor tavaly lecsapott a járvány, sok feltörekvő ország még mindig ilyen problémákkal küzdött. Emiatt sok helyen hiányzott a gazdaság élénkítésére elkölthető tartalék, így inkább a reformok felgyorsítása mellett tették le a voksukat. Persze ők is költöttek a gazdaságélénkítésre, többet is mint 2008-ban, csak épp nem annyival többet, mint a fejlett országok.
Aki többet költ, az a jobb?
A tipikus feltörekvő ország a szakértő számításai szerint a 2008-as gazdasági válság idején éves GDP-jének 6 százalékát fordította gazdaságélénkítésre, ez az arány a mostani járvány idején 9 százalékra emelkedett. Ez azonban eltörpül ahhoz képest, hogy a fejlett országok a 2008-as, a GDP 10 százalékára rúgó mentőcsomagok után most éves össztermékük 33 százalékát fordították hasonló célokra.
Mivel időközben a GDP-k is emelkedtek, ez azt eredményezi, hogy egy átlagos fejlett ország most négyszer annyi pénzt fordít a gazdaságélénkítésére, mint tette azt 2008-ban. Eközben a feltörekvő országok reformok sorát hajtották végre. Indiában például komoly tüntetéseket robbantottak ki a privátszektor versenyképességének növelésére hozott intézkedések, s az, hogy a kiadások szerkezetét a közvetlen támogatások helyett az infrastrukturális beruházások irányába billentik. A Fülöp-szigeteken a társasági adót csökkentették jelentősen. Indonéziában szintén adót csökkentettek és lazítottak a munkavállalókat érintő szabályozásokon s most a pénzügyi szektort liberalizálják.
Inkább a reformok és a józanság
A legnagyobb fordulatot Kínában lehetett tapasztalni. A 2008-as mentőcsomagot még széles körű elismerés fogadta, mint a globális gazdaság mentőövét, azonban az emiatt megnövekedett adóssághegy komolyan hozzájárult az ország növekedésének lassulásához. Most más a helyzet, a 2020-as 13,5 százalékot követően Kína most csak a GDP 9 százalékát költi élénkítési célokra. Eközben ahelyett, hogy az ingyen pénz újabb és újabb köreit pumpálná gazdaságába, a Kínai Népi Bank elkezdte visszavagdosni a monetáris ösztönzőket a növekvő adósságra és a pénzügyi buborékok kialakulásának veszélyére hivatkozva. Eközben Peking halad előre a reformok útján, s tovább nyitja pénzpiacait a külföldiek előtt.
A szakértő szerint a járvány okozta visszaesés elleni harc két útja jól mutatja, hogy a feltörekvő országoknak más elképzelésük van a gazdasági túlélésről hosszabb távon. A 90-es évek pénzügyi válságai során a Nemzetközi Valutaalap receptje az volt, hogy a bajba került országoknak a segítségért cserébe vissza kell fogniuk az állami kiadásokat és komoly strukturális reformokat kell végrehajtaniuk. Ez volt a recept Oroszország, Törökország és Thaiföld esetében is. Ehhez képest az IMF most a gazdag és a szegényebb országoknak is azt javasolja, költekezzenek minél bőkezűbben, ahogy csak tehetik.
Azonban ahogy kifut a segélyprogramok hatása, láthatóvá fog válni, mennyire voltak azok hasznosak és mennyit kell fizetnie azoknak az országoknak, amelyek elmulasztották a reformokat. A befektetők már felismerték ezt, a feltörekvő piaci részvények legyorsulták a fejlett országok tőzsdéit, az MSCI Emerging Markets Index most közel 30 százalékkal magasabb jár, mint a járvány kezdetekor. Ez nem véletlen, hiszen utóbbiakra várhatóan gyenge növekedés vár majd a járvány után - írja a stratéga.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Nagy a baj: rendkívüli kormányülést hívtak össze a megállíthatatlanul terjedő vírus miatt

Kiderült, mennyit visz haza ma egy átlag magyar

Rémesen indul a hét: összeomlott a japán tőzsde

Megvan a bűnös, ez okozta a pénteki borzalmas földindulást

Hatalmas gáz- és olajmezőre bukkantak a tengeren

Kritikus lehet az idei nyár Európában, be kell húzni a féket

Szépen lassan elfogynak a magyarok, de legalább külföldiekből nincs hiány

A fasorba sincsenek az állampapírok: örülhet, aki egy másik hazai pályán fektetett be

Egy új NAV-os húzás kesztyűs kézzel bánik a jogkövető adózókkal, de sokba fájhat a mulasztás
